"Amikor, hét évvel ezelőtt – micsoda meseszám ez! – megérkeztünk Törökbálintra, sokan kérdezték meg tőlünk, milyen itt az élet. "Mosolygós, derűs, barátságos” – ez volt a lelkesült válaszunk.  Budapest belvárosi indulás után felszabadító volt, hogy – mint faluhelyen szokás -, az utcán ismeretlenül ránk köszöntek emberek, érdeklődtek, örültek nekünk.
Aztán jött a közös szüret, az örömteli, gyerekkacajos mező-játékok, a kapunkban gőzölgő húsleves betegség idején… – a befogadottság szívmelengető jelei. Hazataláltunk.
Az idén debütáló Bálinti Családi Piknik tovább erősítheti e „kuriózumot”, és épp ezért nagy ajándéka a törökbálintiaknak (becsüljük hát meg, látogassuk a rendezvényt!): lehetőséget biztosít az egymásra tekintésekre és találásokra, az összecsodálkozásokra, az ismerkedésekre, a még tágasabb, még mélyebb kapcsolódásokra –, mert ugyan mi más adna az embernek otthonérzetet egy egyébként remek adottságokkal rendelkező településen, ha nem az elfogadó-támogató közösség megléte, a kreatív együtt-gondolkodás, a közös jövőteremtés tere?"