Zöldbe rendezett emlékezet
- Öveges Borbála
- Jul 29
- 4 min read
Updated: Jul 30
„Az idő formába öntése nemcsak a szépség, hanem az emlékezés igényéről is tanúskodik. Mert ami formátlan, az megragadhatatlan, megjegyezhetetlen.” /Milan Kundera/
Öveges Borbála írása
Megjelent a Bálinti Családok Közössége Egyesület "A szomszéd kertje" c. sorozatában
A „Mi, Bálintiak” sorozatunkból elágazva induló „A szomszéd kertje” első részében Krisztáék derűs, bensőséges kiskertjében jártunk az Alsóerdősor utcában.
Kriszta boldogan újságolta nemrég, hogy Kertbarát Körünk februárban tartott első Magbörzéje bátorította arra, hogy életében először saját palántákat neveljen. Magával ragadta a közvetlen légkör, ahogyan kosarainkból kínálgattuk a feliratozott tasakokat, bennük a kertjeinkből gyűjtött színes paradicsomok, virágok magjaival, a csomagokhoz egy-egy élményt, jótanácsot is fűzve. Ő is kedvet kapott, hogy bekapcsolódjon velünk a körforgásba: csíráztasson, nyár végén magot gyűjtsön és a következő csereberére már ismerősként, a saját kosarával térjen vissza.
Kertjük kicsiny, de gondos elrendezéssel mindennek jutott benne hely, magaságyásban pirosló epernek, mindenszínű rózsának, komposztládának, még egy málnasornak is a ház mögötti szűk mezsgyén. „Itt majdnem minden a börzén kapott magokból hajtott ki idén” – mutat körbe vendéglátónk a kompakt kertecske harmadát kitevő veteményesben, ahol a paprikától az uborkán át a salátáig jószerével minden zöldség megterem, amire a nyugdíjas párnak szüksége van.
„A párom bizony nehezen áll neki a fűnyírásnak” – jegyzi meg nagy sóhajjal továbblépve, de szemében rögtön játékos mosoly csillan, hiszen valójában mindössze néhány négyzetméternyi gyepről van szó. Ami viszont nem véletlenül lett a kedvenc kiülős szegletük a kertben: a házfalak közé zárt oldalkertből kilépve itt nyílik ki a tér és enged kilátást a szabad égboltra, amit az erdős domboldal harsogó zöldje szegélyez.
Amint a terasz hűvösében egy kávé mellett belemerülünk a beszélgetésbe, egyre inkább érzem, hogy a kis kert nem egyszerűen egy szép díszlet vagy hasznos tér. Az otthonukat körülölelő, velük együtt élő, lélegző zöld emlékezet.
Az origó a sok évvel ezelőtt menthetetlennek hitt ősöreg sárgabarackfa, amely Kriszta állhatatosságának köszönhetően máig gyümölcsöt hoz és amíg arra volt szükség, az unokák játékához is árnyat adott – nem messze áll fiatalabb utódja, amit a fia ültetett neki. A kedvenc kardvirág és a margaréta a nagymama agárdi kertjét idézi, ahol kislányként gondoskodó szeretet vette körül. A pünkösdi rózsa onnan vándorolt egészen idáig: még a nagyszülői kertben kezdett virágozni, és Kriszta minden költözésnél féltve őrzött kincsként vitte magával tovább. A bougainvillea egy tengerparti nyaralásuk, a fenyő egy erdélyi útjuk szerzeménye, a cukorsüvegfenyő a házat felújító kőműves ajándéka – meséli sorjában a kert gazdasszonya, ahogy növényről növényre körbejárunk. Lassan kibomlik a szépen megformált kert rejtett rétege: egy történetekkel és találkozásokkal gazdagon átszőtt élet térképe, amit a teraszról vagy a konyhaablakból áttekinteni, alakulását napról napra figyelemmel kísérni szívet melenget és megnyugvást ad.
A kerti díszek is régi nyarakba visszarepítő, távollévőket jelenlétre igéző személyes varázstárgyak.
Mint például a fa tövébe tűzdelt színes kerámiavirágok, amelyekbe Kriszta első kapolcsi látogatása alkalmával szeretett bele egy iparművész műhelyében, majd gyűjteményét évről-évre barátok gyarapították.
Ahogy a forró júliusban a néptelen utcán hazafelé sétálok, kezemben a búcsúzóul kapott kúpvirágcsokorral, örömmel gondolok arra, hogy Krisztával találtunk azért a kertjükben olyan zugokat, ahol akad még hely – talán tőlünk is – új növendékeknek.
KERTI KONYHÁNK ÍZEI
Slambuc bográcsban
Krisztáék kertje természetesen nemcsak a növényeknek ad otthont, hanem baráti összejöveteleknek is. Sokszor főznek a teraszon épített tűzhelyen, az egyik vendégkedvenc a házi paradicsommal, paprikával készíthető slambuc – most az ő bevált receptjüket osztjuk meg. Kóstoltuk, isteni!
🍅 Hozzávalók (10 személyre)
15 dkg füstölt szalonna
2 fej vöröshagyma
2 kg burgonya
60 dkg füstölt kolbász
3 paradicsom
3 zöldpaprika
1,5 dl olaj
60 dkg lebbencstészta
1 evőkanál édes-nemes pirospaprika
1 teáskanál őrölt cseresznyepaprika
🥣 Előkészítés
Tüzet rakunk. A füstölt szalonnát kockára vágjuk. A hagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk. A burgonyát meghámozzuk, megmossuk, és kockára aprítjuk. A kolbászt karikára szeleteljük. A paradicsomot, zöldpaprikát megmossuk, gerezdekre vágjuk.
⏱️ Előkészítés: 45 perc
🔥 Főzés
A bográcsot a tűz fölé akasztjuk, beleöntjük az olajat, hozzáadjuk a szalonnát, beletördeljük a lebbencstésztát, és megpirítjuk, majd kiszedjük. A visszamaradt zsiradékban megpirítjuk a hagymát, hozzáadjuk a pirospaprikát, némi sót, és beletesszük a burgonyát, megszórjuk cseresznyepaprikával. Felöntjük annyi vízzel, hogy éppen ellepje, és összeforgatjuk. 1-2 evőkanál szárított levesfűszer-keveréket is hozzáadhatunk.
Hozzáadjuk a karikára vágott kolbászt, a megpirított tésztát, a paradicsomot, a zöldpaprikát, majd egyenletes lassú tűzön, a bográcsot többször megforgatva, kb. 1 óra alatt puhára főzzük, végül borsozzuk. Amikorra elkészül, leve alig marad, a pirított lebbencs megdagad benne és a burgonyával együtt omlós lesz.
🍽️ Fogyasztható: kb. 2 óra múlva
A SZOMSZÉD KERTJE SOROZATRÓL
Van abban valami játékos izgalom, amikor egy-egy kertkapu előtt elsétálva elképzeljük, vajon milyen is lehet a mögötte rejtőző világ… és ha alkalmunk nyílik belépni egy kívülről oly sokszor kíváncsian szemlélt kertbe, az valódi varázslat. A szomszéd kertje most kitárul - "Mi, Bálintiak" cikksorozatunkból elágazva útjára indítunk egy újat, amelyben kerteket látogatva szomszédolunk. Virágokat és veteményt csodálunk, és közben azt is felfedezzük, a kert hányféleképpen több kerítéssel védett saját birtoknál. Kapcsolódási pont is, a természettel, önmagunkkal, egymással.
A szomszéd kertje nem zöldebb – minden szeretettel alakított kertben érték rejlik, amit öröm megmutatni, a tapasztalatokat megosztani és közben az átszűrődő személyes történetekre figyelni.
Házigazdáinktól mindig kérünk majd útravalóul egy számukra kedves, jól bevált saját receptet is, amit a kertjükben vagy annak terméséből szoktak elkészíteni. Tartsatok velünk!
Írásaink egyesületi Facebook oldalunkon is követhetők.
A „Mi, Bálintiak” portrésorozatunk spin-offjaként induló „A szomszéd kertje” sorozat cikkeit itt találod majd.
Ismered a tágabb szomszédságodat? A "Mi, Bálintiak" sorozatról itt olvashatsz!
A sorozat portréi: Mi, Bálintiak
