Verset ajándékba
- Herold Eszter

- Sep 5, 2025
- 4 min read
A muszájból tanuló kislány mestertanítóvá cseperedik
Herold Eszter kortárs táncművész, drámatanár, irodalomterapeuta írása
Megjelent a Bálinti Családok Közössége Egyesület "Mi, Bálintiak" c. portrésorozatában és a Törökbálinti Városi Újság 2025. szeptemberi számában

Eleinte azt gondoltam, rejtőzködik. A legszemélyesebb történeteit talán nem bízza rám, udvarias távolból többnyire a munkájáról mesél. Forgattam magamban a rám bízott mondatokat, kerestem bennük, mögöttük az embert. Töprengtem, miért tudok meg ilyen keveset családról, hétköznapokról, személyes álmokról, tervekről és mélyben munkáló szenvedélyről.
Aztán egyszer csak megértettem: Pátkay Mónika életének epicentruma a tanítás, lételeme a gyerekzsivaj.
Nincsen ezen túl és innen, az élet és az ember közös felfedezésének vágya hajtja, a kapcsolódás a hivatása, a csillogó gyermekszemeknek él minden pillanatban. Pályája krisztusi korba lép, a harmincharmadik tanévet indítja ez év szeptemberében.
Mónika világló tanítói munkájának egyik vagy másik vetületét talán sokunk ismeri a Bálint Márton Általános Iskolából, azt azonban kevesen tudják, hogy az oktatói és nevelői kihívások milyen létezhetetlenül sok területén ér el kimagasló eredményeket, azt pedig még kevesebben látják, hogy mindezt hat gyermek édesanyjaként teszi.
Emberfeletti munkabírásával és soha nem lankadó lelkesedésével gyermek és felnőtt közösségek tucatjait alkotja meg, saját módszertant ír és működtet, tanárképzésben oktatói programokért felel, a dráma és a színház eszközeivel pedig személyiséget fejleszt és a három dimenziós világba, egymásba kapaszkodni segít.
Mónika számára nem mindig volt azonban az iskola a tudás csodákkal teli fellegvára. Kis közösségének központi figurájaként sürgött-forgott ugyan nyolc éven át az épület falai között, tanárai jobb kezeként segített kirándulást, farsangot, tanórát, a tanulásban mégsem talált különösebb örömet. Nem voltak motiváló, karizmatikus tanítói, teltek csak a napok, egyik a másik után. E szelíd időtlenségbe forgószélként érkezett középiskolai magyartanára, Budai Éva, egy olyan pedagógus, akinek inni lehetett csak minden szavát elálló lélegzettel. A gimnazista diáklány hirtelen rádöbben, a tudást át lehet adni lenyűgözőn, a személyiség, a módszertan és a lelkesedés elengedhetetlen hármas együtthatója a sikeres és izgalmas tanulási folyamatnak. Letaglózó magyarórai és drámaszakköri élményei hatására elhatározza, tanító lesz.
Eldönti, hogy ezt az izzást, amit tanárnőjétől fáklyaként megkapott, kisgyerekeknek viszi tovább, hogy már az iskola kapuját átlépve megtartsa és éltesse bennük a tanulás örömét.
A cél innentől fogva egyenes, Mónika gyorsan és határozottan dönt karrierben és magánéletben egyaránt. Már középiskolában hűséges párt talál, kettejük szerelméből később megtartó házasság lombosodik. A gimnázium után Mónika a Budapesti Tanítóképző Főiskola hallgatója lesz. Céltudatosan tanul, minden szabad percében hospitál, a legjobb akar lenni, és ez sikerül is neki. Utolsó főiskolai évében tanítói versenyre küldi az alma mater. Bajára minden résztvevő oktatóival karöltve érkezik, akik az utolsó pillanatig trenírozzák, motiválják, okítják a jelölteket. Mónika egyszál maga utazik le vidékre, kapja meg a versenyfeladatot, egyedül dolgozza ki a bemutatóóráját, és vezeti le azt nagy lelkesedéssel és természetességgel – a versenyt megnyeri.
Végzős hallgatóként egészen véletlenül vesz észre egy cetlit a folyosói hirdetőtáblán: a Zsolnai József vezette törökbálinti Kísérleti Gimnázium és Szakközépiskola felkészült tanítót keres. A fiatal lány azonnal szerencsét próbál, s mivel tanítói versenyt nyert, és differenciált nevelés szakkollégiumot végezve a Zsolnai-módszer ismeri, felvételt is nyer az intézménybe. A Bálint Márton Általános Iskola elődje ezekben az években az ELTE Kísérleti Gyakorlóiskolájaként működik, Zsolnai József módszertani innovátor igazgatása alatt izgalmas pedagógiai inkubátorként és fejlesztőközpontként funkcionál. A fiatal tanítónő azonnal mélyvízbe ugrik, huszonhárom évesen negyven fős saját osztályt indít, emellett jól felépített mentorprogramban sajátítja el és tapasztalja meg a módszert a legapróbb részletekig. Ekkor azonban már várandós első gyermekével, így az intenzív első törökbálinti tanév után aktív tanítói munkáját egy időre felfüggeszti. Három kisgyerek születik gyors egymásutánban, de Mónika pár éven belül visszatér az iskolába. Háromgyerekes édesanyaként osztályt vinni nem egyszerű, ezt saját tapasztalatból tudom, Mónika életében azonban megrázóan nehéz időszak következik. Akkori férje megbetegszik, és két év küzdelem után meghal. A fiatal édesanya harmincadik születésnapját még együtt töltheti párjával, de hat, öt és hároméves gyerekeivel kisvártatva egyedül marad.
Tanévet kezdve épp a friss gyásszal, erejét megfeszítve tovább indul. Viszi rendületlenül a hétköznapokat, bölcsődébe, óvodába és iskolába hordja gyalogszerrel a gyerekeket, tanít, sőt, munka mellett újra egyetemre jár. A feladatok automatizmusa épp addig tartja felszínen, míg egy kollégájában ismét életre szóló, szerető útitársra talál.
Pátkay László, a Bálint Márton Általános Iskola mára szintén legendássá vált néptánctanára, az akkor fiatal, frissen Bálintra érkező tanító és Mónika eleinte két egészen ellentétes pólusai a tantestületnek. László szárnyaló alkotói habitusa, lezser fesztelensége és Mónika pedáns, földelt szabálykövetése nehezen járt kéz a kézben, álmukban nem gondolták volna sem ők sem senki más, hogy egyszer csak egymást tökéletesen kiegészítő, támogató és éltető szerelemben fonódnak össze, sőt, kapcsolatuk mára sikeres alkotópárossá érik. Házasságukból szintén három gyerek születik, így Mónika hatgyerekes édesanyaként lép színre élete második mozgalmas felvonásában.
A drámatanári attitűdöt, a mintha-helyzeteket és a rengeteg játékot iskolai munkájában évek óta gyakorolja, olvasni – az országban elsőként – dramatikus hívómesékkel tanít, ám a rohamtempóban változó generációk új módszertani kihívások elé állítják. Színház- és drámapedagógiát hallgat ezért a Pannon Egyetemen, s az itt megszerzett tudás a következő évtizedek tanítói munkájának kifogyhatatlan forrásává válik. Bekapcsolódik a Magyar Drámapedagógiai Társaság munkájába, majd pár éven belül elnökségi taggá avanzsál, országos fesztivált és módszertani konferenciákat szervez, zsűriz, játszik, felnőttképzésben oktat. Iskolájában aktív színházlátogatási programot hirdet, egész évfolyamoknak állít össze korosztályra hangolt bérletet, munkatársainak minden évben módszertani továbbképzést tart, ami a megszerzett praktikus tudáson túl összetartó, egymást támogató közösséggé is kovácsolja a csapatot. A rábízott osztályok szülői közösségét is gyakorta játszani hívja, szülői értekezletei tulajdonképp drámafoglalkozások, ahol mindenki véleménye, története fontos, s ahol egymáshoz kapcsolódni szükséges alapvetés. Kis diákjaival színházi előadásokat készít, csapatai rendszeres résztvevői az Országos Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozóknak. Az iskolában működő ÉKP Alapítvány elnökeként, a Szülői Tanáccsal szoros együttműködésben már aligha létező szabadideje terhére jótékonysági rendezvények sorát hívja életre. Nem csoda, ha e lélegzetelállító teljesítményért 2013-ban Bálint Márton-díjat kap, 2018-ban a város Volf György-díját nyeri el, majd 2024-ben neki ítélik a MOL Új Európa Alapítvány Mester-M díját is.
Lendülete töretlen, férjével egymást inspirálva haladnak kéz a kézben csodától csodáig, kihívástól kihívásig, sikerrel vezetve mindeközben el hat csodálatos gyermeküket a felelős és sikeres felnőttkorig.
Kezdő tanítóként egy bemutatóóráján a gyerekeknek Mónika verset vitt ajándékba. Mentorai a folyamat elemzése során hűvösen szembesítik az Értelmező Kéziszótár vonatkozó passzusával az ajándékozásról, mondván, verset ajándékba adni nem lehet. Az ajándék viszonzás elvárása nélkül átadott érték, amelyet szívességből, örömszerzés céljából, köszönetképpen, vagy egy alkalom emlékezetessé tétele céljából jó szándékkal adományozunk másnak. A tanítótól tudást kapunk. Figyelmet. Szárnyakat. Kincseket. Értük viszonzást nem vár. Mi ez, ha nem a legnagyobb ajándék a világon?
-
Ismered a tágabb szomszédságodat? A sorozatról itt olvashatsz!
A sorozat többi része: Mi, Bálintiak


